Megéri a napkollektor?
A napsugárzás ingyen van. Ezért megéri olyan eszközöket felszereltetni, amik ezt az energiát az épületben felhasználhatóvá teszik. A napkollektor hőenergiát állít elő. Egy tipikus háztartásban felhasznált hőenergia legnagyobb része a fűtés, kisebb része a melegvíz (szaknyelven HMV, azaz használati melegvíz). Esetenként medencét is kell fűteni.
A kérdés az, hogy a felhasznált hőenergia arányban áll-e azzal a beruházással, amit a "megszerzésére" szánunk. Ha az hőigények alacsonyak (pl. egy kéttagú család kevés melegvizet használ) , akkor meggondolandó a több százezer forintos beruházás. Pont fordított a helyzet egy panzió, nagykonyha, étterem, mosoda esetén.
Napkollektor megtérülési idő
A legtöbb fejtörést a napkollektorok megtérülése okozza. Személyes véleményem a megtérülésről itt olvashatja: a napkollektorok megtérülése
Sok érdeklődő, akiknek alapvetően tetszik a napenergia hasznosítás mint technika, és mint "filozófia" is, így gondolkoznak: "Nekem egy hónapban a szükséges melegvíz 7.000 zsetonba kerül. Ha a rendszer kiépítése 900.000 zseton, akkor a megtérülés 128 hónap, azaz 10,6 év. Megéri tehát mindez?" Ez a gondolatmenet logikus ugyan, de rossz eredményt ad. Nézzük mit mond erre a tudomány (ami arra van, hogy válaszoljon mindennapos kérdéseinkre). A közgazdász tehát azt mondja:
A megtérülés kiszámításához az alábbi adatokra van szükség:
- Milyen energiahordozót kívánunk kiváltani? Mennyibe kerül most ez az energiahordozó? Hogyan fog változni az ára a következő 15-25 évben?
- Mire szeretnénk használni a napkollektorokat? Kihasznált-e az a rendszer, amit építeni kívánunk (rendszer-kihasználási fok)?
- Mennyi hőenergiát (melegvizet) használunk?
- Mennyibe kerül a kiépíteni kívánt rendszer? Arányban van ez az elérhető megtakarítással?
- Mekkora a várható élettartama a tervezett rendszernek? Ha a legolcsóbb termékeket a legolcsóbb kivitelezővel kívánom beépíttetni, garantálható-e a hosszú élettartam?
Fentiek közül magyarázatot igényel a rendszer-kihasználtsági fok fogalma.
Napkollektor rendszer kihasználtsága
Képzeljünk el két napkollektoros rendszert, ugyanolyan napkollektorokkal, ugyanolyan irányba fordítva, az egyiken egy kisebb tárolótartállyal, a másikon pedig egy egészen nagy (végtelen űrtartalmú) tárolótartállyal. Annak a rendszernek lesz jobb a kihasználtsági foka, amelyik minden időpillanatban (az év minden napján) képes a napenergiát a tárolóba juttatni. Ez két módon lehetséges: vagy igen kis napkollektor felületünk van normál méretű tárolótartállyal (ekkor a fedezeti fok lesz alacsony) vagy normél méretű napkollektor felület van igen nagy tárolótartállyal. Ez utóbbi esetben ugyanis a nyári sok napsütés is hasznosítható, azaz teljesül az az elv, hogy az év legnagyobb részében a beérkező napsugárzást hasznosítjuk.
Ha a napkollektorokat fűtésre szeretnénk használni, akkor a téli jelentősen kevesebb napsütés miatt jelentősen nagyobb napkollektor felületet kell beépíteni. Ez a kihasználtsági fok rovására megy, hiszen a nyári sok napsütés kihasználatlan marad, a megvásárolt napkollektorok nyáron feleslegesek, azaz kihasználatlanok. (Kivéve akkor, ha egy medence igényel fűtést). A fűtésre tervezett rendszerek kihasználtsági foka alacsony, ezért megtérülési idejük is hosszabb.
Visszatérve a fenti felsoroláshoz:
- Minél drágább energiahordozót vált ki a napkollektor, annál rövidebb a megtérülése. Minél gyorsabban változik ez az energiahordozó ára, a napkollektor annál gyorsabban térül meg.
- Az a rendszer térül meg a leggyorsabban, ami a legjobban kihasznált (rendszerkihasználtsági fok).
- Az olcsóbb rendszer gyorsabban térül meg mint a drágább... ha élettartama eléri egyáltalán a megtérülési idejét
- A drága rendszer azért térül meg lassan, mert sokba kerül...
Mi lehet a megoldás? Jó minőségű rendszert kell vásárolni, szakszerűen felszerelni, relatíve olcsón. Figyelem, legtöbbször a legolcsóbb a legdrágább! De az sem biztos, hogy a legdrágább a legjobb, és a leghosszabb élettartamú!
Mi a legjobb ár-érték arányú rendszereket kínáljuk! Kattintson ide az ingyenes árajánlatért: ajánlatkérő űrlap