A napsugárzás mennyiségi és minőségi mutatói
Az energia mértékegységei a Joule és a Wattóra, semmiképp ne keverjük össze a teljesítménnyel, aminek mértékegysége a Watt. Ezek igen kis mennyiségek, az épületgépészeti gyakorlatban a megajoule (MJ), a gigajoule (GJ) és a kilowattóra (kWh) járatosak.
A Nap elektromágneses sugárzás formájában folxyamatosan küldi az energiát. Magyarországon a napenergia éves mennyisége 1370 kWh körül mozog (1m2, 45° szügbe felállított felületre érkező energia). Ez ugyanaz az energia, amit 10 db 137 kW kazán egy órás működése alatt lead (így talán érthetőbb a különbség a teljesítmény és az energia között). Összehasonlításképp, pl. Varsó környékén ez 1200 kWh, Róma környékén pedig 1600 kWh. Magyarország adottságai tehát kiválóak napenergia hasznosításra.
A probléma inkább az, hogy ez amennyiség az év során rendkívül egyeletlenül érkezik. (Ezért van négy évszakunk). Ha a napsütés egyenlletes lenne, nem lenne más, csak örök tavasz. E kérdésnek komoly gyakorlati jelentősége van, ha a napkollektorok fútésre való felhasználásáról van szó.
A fűtés szempontjából legfontosabb hónapok a november, december, január, február. Ebben az időszakban összesen kb. 220 kWh energia érkezik, tehát az éves mennyiségnek nem a harrmada, hanem csak kevesebb mint ötöde!
Ha egy család egy nap 200 liter 50C°-os vizet használ fel, akkor ennek elkészítéséhez (azaz felmelegítéséhez 10C°-ról 50C°ra) kb. 10 kWh energia szükséges. Egy hónapban ez 300 kWh, négy hónapban 1200 kW. Tehát ha az átlagos "hideg" negyedévben szeretném a család melegvízellátását kizárólag napkollektorokkal megoldani, akkor 1200/220=5,45 m" felületre lenne szükség, HA A NAPKOLLEKTOROS RENDSZER HATÁSFOKAA 100% LENNE, de egyrészről ez közel sem igaz, másrészről elvesztünk a statisztikában és a meteorológia útvesztőiben. Ugyanis a meteorológiai statisztika azt is megmutatja, hogy a téli időszakban sokáig egyáltalán nincs Nap, és ezt követi egy rövid, felhőtlen, szikrázó napsütéses időszak.
Az elektromágneses sugárzást többféle hullámhosszra oszthatjuk, ezek csak egy része a látható fény,
de a napsugárzás tartalmaz olyan hullámhosszúságokat is, amiket az emberi szem nem lát. Az, hogy a Napból a Föld felszínére mi jut el, több tényező függvénye, pl. mindenki hallott már az ózon rétegről. Ha ez sérül, több, alacsony hullámhosszúságú sugárzás érkezik a Földre, ami az élő szervezetekre káros hatású. A légkörbe érő napsugarak többé-kevésbé szóródnak. Felhős időben csak a szórt fényt érzékeljük, ha a Nap látszik, akkor pedig direkt napsugárzásról beszélünk. Magyarországon a szórt napsugárzás jelentősen gyakoribb mint a direkt napsütés.