Napkollektor megtérülés

 

Kinek éri meg napkollektort felszerelni?

A pénzügyileg is értelmes napkollektoros rendszer az alább tulajdonságokkal bír:

  • alacsony bekerülési költségű
  • kihasználtsági foka magas
  • hosszú élettartamú
  • alacsony üzemeltetési költség (lehetőleg karbantartásmentes rendszer)


Voltaképp ennyi elég egy jó  "pénzszemléletű" napkollektor felszereléséhez.  Az első és harmadik pont között némi ellentmondás érezhető, de ez feloldható, hiszen kiváló ár-érték arányú megoldások léteznek, csak el kell rugaszkodni a nagy márkák bűvkörétől.

Mikor térül meg a napkollektor? Rögtön szögezzük le, a napkollektorok megtérüléséről szóló viták nagy része levegőbe beszélés. Ennek oka, hogy a megtérülés kiszámításához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, legfeljebb jobb-rosszabb modellt lehet alkotni szélesebb (gazdaságpolitikai és energiapolitikai trendeket is figyelembe vevő) vagy szűk látókörű (mennyiért fűtök ma) szempontokat figyelembe véve. A kérdésre nincs határozott válasz (x év), hiszen a témáról nyilatkozni az energiapolitikai szempontokat nem elemezve szinte lehetetlen, máris kiderül miért:

Mitől függ a napkollektoros rendszerek megtérülése?

 

  1. melyik energiahordozóhoz viszonyítjuk a megtérülést (PB gáz, elektromos áram, földgáz, tüzelőolaj, brikett, pellet stb…)
  2. mennyibe kerül ez az energiahordozó a szolgáltatónál: Ft / kWh (pl. földgáz 13 Ft / kWh)
  3. milyen hatásfokkal hasznosul a HMV/ fűtési rendszerben, azaz mennyibe kerül a konkrét házban, konkrét rendszerben (pl. földgáz kb. 20 Ft / kWh, a kazán éves hatásfokát  figyelembe kell venni)
  4. mennyibe kerül az energiahordozó a vizsgált időszakban (azaz a következő 20 évben), azaz milyen éves áremelkedéssel számolhatok
  5. mekkora a hasznosított napenergia mennyisége (kWh): ehhez a következő tényezőket a konkrét esetre vonatkoztatva vizsgálni kell: napsugárzás mennyisége, napkollektorok felülete, hatásfok, felhasználás, fedezeti fok,  kihasználtsági fok
  6. mekkora a jegybanki alapkamat
  7. a beruházás költsége
  8. karbantartási és egyéb működési költségek (napkollektor szivattyú áramfelvét és éves üzemóra)


A fenti adatok birtokában kiszámítható, hogy a beruházás mikor térül meg, mégpedig annuitásos módszerrel, ami azt jelenti, hogy számol a pénz időértékével és „elveszett” banki kamatával is, (hiszen a beruházási összeget a bankban is lehetne kamatoztatni, és a kollektoroknak ezt a pénzt is „ki kell termelni”). Ezért szerepel a számításban jegybanki alapkamat.

További magyarázatot igényel a felsorolás több pontja is. Először is, mennyibe kerül valójában egységnyi energia. Hadd vezessem le ezt a földgáz példáján keresztül, hiszen ez a leggyakoribb energiahordozó fűtésre és melegvíz készítésre. Jelenleg a földgáz lakossági ára kb. 130 Ft/m3. Egy m3 földgáz elégetésével 34 MJ, azaz 9,44 kWh energiához juthatok, ha olyan eszközöm lenne, ami 100% hatásfokkal dolgozik. Egy kéményes, ki-be kapcsolós gázkazán éves tüzeléstechnikai hatásfoka 70%, ez azt jelenti, hogy ha a gázszolgáltató 130 Ft-ért ad nekem 9,44 kWh energiát, mire ebből meleg lesz a szobában, "eltűnik" 2,8 kWh (azaz 38 Ft). Egy ilyen kazánnal működő rendszerben tehát egy köbméter földgáz nem 130 Ft, hanem 185 Ft... Figyelem, nem a kazán pillanatnyi hatásfokáról, hanem éves tüzeléstechnikai hatásfokról beszélek! (Ami egy külön cikk témája lehetne). Külön vita tárgya a földgáz fűtőértéke is, ami egyrészről tájegységenként változó, és némely vélemény szerint időben is változó...ki lehet próbálni, hogy mennyi idő alatt forr fel a víz pl. most októberben, és mennyi idő alatt forr fel majd januárban, ha nagyon hideg lesz odakinn...

A földgáz ára


A földgáz várható áremelkedése elsősorban nem kormányok kérdése, hanem három, tőlünk független tényező kérdése:

  1. a nagyhatalmak megállapodásai (Ororszország, Kína,  az EU (ezen belül főleg Németország) és India
  2. világgazdaság alakulása (a vezető gazdaságok hogyan teljesítenek, azaz milyen igény mutatkozik a világgazdaságban a földgázra)
  3. geológia (azaz a kőolaj hogyan fogy, és ehhez kapcsolódóan a földgáz mint helyettesítő termék hogyan fogy, meddig elég)

A cikk témájához ugyan szorosan kapcsolódik, mégsem elemezném e pontokat mélyebben, csupán egy friss hírre utalnék, a mély elemzést az Olvasóra bízom: http://www.hirextra.hu/2009/10/12/putyin-kinaban/, ...A kérdés lényeges, ugyanis a napkollektoros rendszer megtérülését a viszonyított energiahordozó áremelkedése fogja meghatározni, kevésbé a bekerülés értéke!

Igen lényeges a kihasználtsági fok fogalma!

Ez nem más, mint az, hogy a napkollektorok által elvileg megtermelhető energiát milyen mértékben tudom ténylegesen felhasználni.. Ha a napkollektorokhoz egy végtelen űrtartalmú tároló kapcsolódik, akkor a kihasználtsági fok 100% lesz, mert mindig képes fűteni, ha a Nap süt. Ha ez nem megoldható (pl. nem lehet betuszkolni a gépészeti helyiség ajtaján), akkor a napkollektor mező nagysága, a tárolók térfogata, és a fogyasztás meghatároznak egy kihasználtsági fokot, ami igen rossz, ha a napkollektor mező túlméretezett. Ez az eset áll fönn akkor, ha a kollektorokat fűtésrásegítésre is használják, de a nyári használat nem megoldott (pl. nincs fűthető medence). Ha a kihasználtsági fok alacsony, és a napkollektorok az év egy részében feleslegesek, akkor a beruházás forintjai is "tétlenek", hasonlóan ahhoz az esethez, ha valaki a hibrid autóját csak a hétvégi bevásárláshoz használja. A megtérülés egyik kulcsa tehát: használni, használni, használni!

Mikor térül meg az automata garázskapu a lakathoz képest?

Abszurd a kérdés? Az érdeklődők igen gyakran leszűkítik a napkollektorokról szóló döntésüket arra a kérdésre, hogy "mikor térül meg". Igen nehezen értik meg, miért nem tudok-akarok válaszolni, és hogy miért lehet 3-15 év között mindenféle számot találni a megtérülési időre. Én személy szerint magát a kérdést sem értem (egy átlagos kérdezőnek mi az elfogadható megtérülési idő?). Továbbá melyik építkező tette fel a kérdést az építésznek-épületgépésznek, hogy:

  • mikor térül meg az ytong falazat a vályoghoz képest? (hiszen mindkettőből lehet falazatot készíteni)
  • mikor térül meg a kerámiacserép a zsindelyhez képest ( hiszen mindkettőből lehet tetőhéjalást készíteni)
  • mikor térül meg a Porotherm44, a B30-as tégla + 5cm hőszigetelés változathoz képest ( hiszen mindkettő hasonló u értéket produkál)
  • mikor térül meg a gázkazán a fatüzelésű kazánhoz képest, és a központi fűtés a cserépkályhához képest?
  • ...és ha minden szobába egy elektromos olajradiátort tennék be, mi lehet, ami ezzel a megoldással megtérülésben versenyképes lehet?


Teljesen egyértelmű, hogy a fentiek más, plusz előnyökkel járnak, kényelemben, élettartamban, esztétikumban, bármiben, amit a vásárló előnynek vél. Miért nem egyértelműek a vásárlóknak a napkollektorok, és általában a megújuló energiák által nyújtott előnyök? Talán nem is tudnak ezekről? Azon felül, hogy ingyen biztosítják a hőenergiát:

  1. ha kevesebb fosszilis energiát  használunk el, akkor védjük a légkört  a felmelegedést okozó gázoktól (CO2)
  2. ha kevesebb földgázt  használunk el, akkor az ezért fizetett forintjaink nem más országokba vándorolnak, hanem zsebben maradnak
  3. a napkollektorok tartósan növelik a ház értékét és presztizsét (ellentétben egy divatos építészeti elemmel, vagy dizájn fürdőszobával, ami ma divatos, holnap ciki)
  4. a napkollektorok növelik a ház energiaosztályát, ezáltal a ház értékét is


Egy biztos: ha a cikkem elején felsorolt pontok teljesülnek, a napkollektoros rendszer biztosan megtérül, akár kétszeresen is, sőt, ha az egyéb energiahordozók ára elszabadul, akkor háromszorosan is. (Évente azonos % áremelkedés nem lineális, hanem exponenciális árnövekedést okoz). Mindehhez megbízható, jó minőségű termék kell, amihez olcsón lehet hozzájutni, és élettartama magas.

Utolsó két gondolat,  a földgáz áráról és a világító csaptelepről

A közgazdaságtanban ismert fogalom az externália, ami azt a járulékos költséget jelenti, amiben az adott dolog azon felül kerül, mint ami rá van írva, a különbség pedig "kint" jelenik meg. A földgáz ma 130 Ft. Egyetlen stratégiai gáztározó 150 milliárd forintba kerül, csak összehasonlításképp a lakosság számára 2009-ben 1,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás jutott a teljes megújuló (és ablakcsere) programra...és mennyibe kerül nekünk a Nabucco, ezek ára megjelenik a földgáz árában, aminek hasznát a külföldi tulajdonosok kivinnék (ha lenne haszon). Energia kell, mégpedig egyre több. Hozunk Oroszországból és érdekövezetéből, vagy megteremtjük magunk amennyit csak tudunk? Magasabb perspektívából számomra erről szól az a kérdés, hogy "megéri a napkollektor?".

A megtérülésről szóló cikkem azzal a végső tanulsággal zárnám, hogy az egész megújuló energia megítélés nem pénzkérdés, hanem környezettudatosság kérdése. Sok ötven-hatvanmilliós ház épül fel, ahol csak a fürdőszobaberendezés milliós tétel, a tulaj pedig kombi gázkazánnal és fatüzeléssel képzeli el az energiaellátást. Mikor térül meg a jacuzzi, és a zöld fénnyel világító csaptelep? Ha elhihető, hogy egy csaptelep "szobor", és a "léleknek készül", akkor miért nem hihető el, hogy a megújuló energiák felhasználása értelmes választás?

Üdvözlettel: Tóth István, Zöldparázs Kft ügyvezető igazgató

A napkollektor-info.hu oldal teljes terjedelmében a Zöldparázs Kft munkatársainak szellemi terméke, szerzői jogvédelem alatt áll, az oldalon megtalálható információk, adatok kizárólag saját felhasználás céljából menthetők el és nyomtathatóak ki. Az oldal, vagy egy részének másolása, sokszorosítása, bármilyen célú fel – és átdolgozása, kereskedelmi forgalomba hozatala tilos. A jogosulatlan felhasználás büntető – és polgári jogi következményeket von maga után. MINDEN EGY HELYEN A NAPKOLLEKTOROKRÓL: napkollektor árlista, napkollektor pályázat, vákuumcsöves
Minden jog fenntartva © 2017 napkollektor-info.hu |